KORHATÁR NÉLKÜL 1. Rész – 18–34 éves korosztály

A fiatalság nem jelent korlátlan terhelhetőséget

Fiatalon hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy szervezetünk szinte bármilyen fizikai kihívással megbirkózik. Gyorsabban regenerálódunk, könnyebben alkalmazkodunk az edzésterheléshez, és gyakran természetesnek vesszük, hogy a teljesítményünk folyamatosan javulhat.

De vajon minden esetben így van?

A 18–34 éves korosztályban is előfordulhatnak olyan egészségi állapotok, amelyek rendszeres gyógyszeres kezelést igényelnek. Az asztma, a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy egyes mentális egészségi problémák kezelése például befolyásolhatja a szervezet edzésre adott válaszait.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy le kell mondani a sportról. Sokkal inkább azt, hogy érdemes megismerni, hogyan reagál a szervezetünk a különböző intenzitású terhelésekre.

Amikor a gyógyszer a pulzusunkra is hat

Az edzés során a pulzusszám az egyik legfontosabb visszajelzés a keringési rendszer működéséről. A szívfrekvencia azonban nem kizárólag a fizikai erőfeszítéstől függ.

Bizonyos gyógyszerek jelentősen módosíthatják.

• Béta-blokkolók: csökkenthetik a nyugalmi és a terhelés közbeni pulzusszámot. Emiatt a hagyományos pulzuszónák nem feltétlenül alkalmazhatók változtatás nélkül.

• Asztma kezelésére használt hörgőtágítók: egyes készítmények megemelhetik a pulzust, vagy szívdobogásérzést okozhatnak.

• ADHD kezelésére alkalmazott stimulánsok: növelhetik a szívfrekvenciát és a vérnyomást, ezért különösen fontos az egyéni terhelhetőség figyelembevétele.

• Cukorbetegség kezelésére használt készítmények: bizonyos gyógyszerek, különösen az inzulin és egyes vércukorszint-csökkentők mellett a mozgás vércukoresést idézhet elő.

A gyógyszerek hatása egyénenként és készítményenként eltérő lehet.

Ezért rendszeres gyógyszerszedés mellett az edzés intenzitásának meghatározásakor szükség lehet a kezelőorvos útmutatására is.

Elég, ha csak a pulzusunkat figyeljük?

A pulzusmérő óra rendkívül hasznos edzéstámogató eszköz, de a pulzusszámot mindig összefüggésében kell értelmezni.

Ha például valaki béta-blokkolót szed, előfordulhat, hogy jelentős fizikai erőfeszítés közben sem emelkedik olyan magasra a pulzusa, mint amit életkora alapján várna.

Ezért a pulzusfigyelést érdemes kiegészíteni a szubjektív terhelésérzet megfigyelésével.

Egyszerűen fogalmazva: nemcsak azt figyeljük, mit mutat az óránk, hanem azt is, hogyan érezzük magunkat mozgás közben.

Mennyire nehéz a légzésünk? Tudunk-e beszélgetni edzés közben? Mennyire fáradtak az izmaink? Hogyan regenerálódunk másnapra?

Ezek a visszajelzések együttesen sokkal teljesebb képet adhatnak a terhelésről.

Hogyan fejleszthetjük az állóképességünket?

Fiatal felnőttkorban megfelelő egészségi állapot és edzettség mellett a szervezet általában jól alkalmazkodik a változatos állóképességi terheléshez.

Az edzésprogram alapja azonban ebben az életkorban is a fokozatosság.

A könnyű és közepes intenzitású aerob edzések segítik az állóképességi alapok kialakítását. Megfelelő felkészültség és egészségi állapot esetén ezek később intenzívebb, szakaszos terhelésekkel egészíthetők ki.

Sántics Béla mesteredző eredeti szakmai anyaga az edzések négyhetes terhelési ciklusokba szervezését is bemutatja. Ennek lényege, hogy az edzésterhelés tudatosan épüljön fel, és a fejlődést megfelelő regeneráció támogassa.

Krónikus betegség vagy gyógyszeres kezelés mellett a magas intenzitású edzés alkalmazhatóságát egyénileg kell megítélni.

Mit érdemes megjegyezni?

A jó állóképesség nemcsak a gyorsaságról vagy a teljesítményről szól. Az is fontos, hogy hosszú távon egészségesen, örömmel és fenntartható módon tudjunk mozogni.

Három fontos tanács:

1. Ismerd meg a gyógyszereid lehetséges hatását a terhelhetőségedre.

2. A pulzusadatokat egészítsd ki a saját terhelésérzeteddel.

3. Az edzésintenzitást ne kizárólag az életkorod, hanem az egészségi állapotod és edzettséged alapján válaszd meg.

Polar-tipp: figyeld a tested visszajelzéseit!

A Polar pulzusmérő órák és pulzusérzékelők segíthetnek követni az edzések intenzitását és időbeli változásait.

A pulzusadatok mellett azonban érdemes figyelni az edzés közbeni közérzetet és a regenerációt is. Bizonyos gyógyszerek mellett az általános pulzuszónák nem feltétlenül megfelelőek, ezért azokat szükség esetén szakember segítségével kell személyre szabni.

Folytatás a következő részben:

Munka, stressz, kevés mozgás – hogyan építs állóképességet 35 év felett?

Szerzői megjegyzés: A cikk Sántics Béla mesteredző „Korhatár nélkül: az állóképesség fejlesztése krónikus betegség esetén” című szakmai anyagának felhasználásával készült, szerkesztett és közérthető formában.

A cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi konzultációt. Gyógyszerszedés vagy krónikus betegség esetén az edzésprogramot az egyéni egészségi állapothoz kell igazítani. A gyógyszeres kezelést kizárólag orvosi utasításra szabad módosítani.